Hírek

Ha okosotthont tervezünk kiépíteni, vagy akár már használjuk is, akkor jusson eszünkbe, hogy a rendszer részeként a kerti locsolást is automatizálhatjuk (okosíthatjuk)! Így amellett, hogy időt és energiát takarítunk meg, jelentősen optimalizálhatjuk az öntözésre használt víz mennyiségét is. 

A kerti öntözőrendszerek automatizálása sokszor kimarad egy okosotthon-rendszer kialakításakor. Pedig nagyon egyszerű eszközökkel jelentősen kényelmesebbé, energia- és víztakarékosabbá alakíthatjuk a kert öntözését. Egy automatizált rendszer akkor is el fogja végezni az öntözést, amikor a család éppen nyaral, az időjárás előrejelzése és a szenzorok által mért adatok alapján mindig akkor és annyi vizet használ, amennyire éppen szükség van, ráadásul az okosotthon részeként bármikor, távolról is felügyelhetjük a munkáját, és szükség esetén változtathatunk rajta, valamint a naplózott adatokból visszamenőleg is ellenőrizhetjük a helyes működést.

Az öntözés vezérlése egészen egyszerű feladat egy okosotthon-rendszerben: rendelkezésünkre áll a motoros csapelzáróktól kezdve az elzáró mágnesszelepeket vezérlő reléken vagy relésorokon keresztül az időjárást figyelő adatok mellett a méréseket végző eszközökig minden. És természetesen ott a rendszer központja, amely irányítani fogja az öntözés folyamatait.

Ne ijedjünk meg az „öntözőrendszer” kifejezéstől! A legegyszerűbb esetben ez jelenthet egy egyszerűen kialakított egykörös csepegtető hálózatot is, melyet akár egy egyszerű elzárócsappal nyithatunk vagy zárhatunk. A csapra szerelt Z-Wave-es elzárómotorral már meg is oldottuk, hogy a rendszer tudja szabályozni, hogy mikor kapjanak vizet a növények.

Természetesen vannak többkörösen kiépített mágnesszelepekkel vezérelt összetettebb öntözőrendszerek is, de itt sincs akadálya az okos vezérlésnek, sőt, itt segíthet a leginkább. A mágnesszelepeket kapcsolhatjuk Z-Wave-es relékkel vagy relésorokkal. A központban bármilyen bonyolultságú programot beállíthatunk, ami igazodik a rendelkezésre álló vízmennyiséghez, a különböző öntözési körök vízigényéhez, és természetesen az épp aktuális időjárási viszonyokhoz. Az időjárási adatok származhatnak mért adatokból (pl. Z-Wave-es esőérzékelő, időjárás-állomás, de akár a rendszerbe integrált talajnedvesség mérőből is), vagy érkezhetnek az internetről, hiszen minden okosotthon rendszerben elérhetők internetes adatbázisok az aktuális és az előjelzett értékekkel.

Egy ilyen összetettebb rendszerben tehát az összegyűjtött adatok alapján a központba programozott logikák mentén, Z-Wave-es szelepek segítségével vezérelhetjük, hogy mikor, melyik körben, milyen mennyiségű öntözésre van szükség. Az okosotthon-rendszer automatikusan irányítja az öntözést akkor is, ha éppen nem tartózkodunk otthon, vagy elfeledkeznénk a locsolásról. A rendszer kezelőfelületein (akár távolról is) nyomon követhetjük az éppen aktuális működést, változtathatunk is rajta, és a kialakított naplókban utólag is visszanézhetjük, hogy a rendszer helyesen működött-e. És ami a legfontosabb: egy jól beállított öntözési algoritmussal jelentősen kevesebb időt, energiát és vizet kell használnunk az öntözéshez.